Egyszerűen szép és jó – Mazda3 hatchback GT Plus
Nagyon sok szép autó van, de a Mazda3 valami egészen más. Nemcsak szép, letisztult, modern, hanem mindeközben tényleg nagyon jó. A sok modern technikával felszerelt kis köbcentis SUV-k között lassan elfelejtettem, milyen egy, a szó jó értelmében „valódi”, pompás autót vezetni. Ezt az érzést adta vissza a hármas.
Szokták mondani, hogy az ízlésről nem lehet vitatkozni, meg azt is, hogy a szépség relatív. De ki mondaná a Mazda3-ról, hogy nem szép? Szerintem senki. Legalább is nehezen tudom elképzelni. Mint erről a pirosról, amilyen a tesztautó fényezése, is kizárt, hogy azt mondaná bárki, hogy csúnya. Lehet, hogy nem szereti valaki a pirosat és nem érzi, hogy ez a szín fejezné ki a leginkább, de az biztos, hogy nem lehet csúnyának látni. Még sosem volt tűzpiros Ferrarim, mert akkor nem csak hinném, hanem tudnám, hogy pontosan ugyanaz az érzés ezzel az autóval közlekedni. Utánam néznek, ahogy elhaladok az utcán, megkérnek, hogy had készítsenek egy fotót a kocsiról. És ezek az emberek csak a külsőből ítélnek. Pedig nem tudják, amit én tudok. A Mazda3 nemcsak szép, hanem veszettül jó is.
A Mazda, mint tudjuk, egy kis autógyár és a 2008-as válság óta újra teljesen független. A maga útját járja és teljesen elvágta a sok évtizeden át tartó Fordos szálakat. Éppen ezért csodálom még inkább ezt a vállalatot. Nagyságrendileg 95 millió személy és kishaszon járművet gyártottak 2019-ben, melyből a Mazda piaca 1,6 millió darab. Hogy ez miért fontos a Mazda3 teszt leírásakor? Csak azért, mert azok a vállalatok, akik nincsenek abban a helyzetben, hogy irányítsák a piacot és méretüknél fogva lényegesen kevesebb lehetőséggel bírnak, mint a piac legnagyobb szereplői, nagyon ritkán fektetnek ennyit K+F-be. A Mazda pedig láthatóan nagyon is ezt teszi. Egyfelől megalkotnak egy mindenki másnál letisztultabb formát, ami azon kívül, hogy szép és univerzális, abból a szempontból, hogy könnyedén el tudok képzelni egy idős házaspárt és egy 20 éves fiatalt is ebből az autóból kiszállni (Csak az a feltétel, hogy meg tudják fizetni az egyébként borsos vételárat. De erről később), még rendkívül sportos is. Az orr rész a mostani márkaarculatot követi. Egyedi hűtőrács, keskeny lámpák, mérges tekintet. Oldalról lendületes, sportos és olyan széles C-oszloppal, hogy elbizonytalanodunk, hogy egy tanulmányautót látunk és nem pedig egy szériaérett modellt. Olyan az autó, mintha sajnáltak volna beletenni bármilyen fölösleges ívet. Csak a legszükségesebb maradt meg, de mind ez egyben annyira összeállt, hogy valami különleges dolog is megmozdul bennünk, ha rá nézünk. Ez pedig az érzelem. A vágy, hogy akarunk egy ilyet és büszkének lenni, hogy mi birtokoljuk. De a Mazda3 nem egy üres fejű nő, amivel csak azért érdemes közlekedni, mert jó vele megjelenni. A beltartalom legalább annyira érdekes, talán még érdekesebb is, mint amennyire a külső jegyei.
Éppen ezért mindenkit arra ösztönzök, hogy üljön bele. Próbálja ki, vezesse. A belső tér nem a szokott módon izgalmas. Tiszta fekete, csak a kitűnő minőségű bőrön végigfutó varrás töri meg a felületet az ajtón és a műszerfalon, valamint a légbeömlő krómozott részletei. Egyszerű, mégis jó érzéssel tölt el rápillantani. A középkonzol tetejét egy méretes, kiváló felbontású monitor foglalja el. A kezelése a mosatni gyakorlattal ellentétben nem érintőképernyős, hanem a váltó mögött elhelyezett tekerőgomb (iDrive) segítségével történik. A kezelése hasonlóan egyszerű, mint a formák, amelyekkel az autó design elemeinél találkoztunk. Ezt utóbbi pozitív meglepetés volt számomra, mert megszoktam, hogy a japán logika más, mint az európai és ezért az infotainment rendszer használatát viszonylag sokáig szokni kell. Itt ilyen probléma nem volt. A telefonunk a mai elvárásoknak megfelelően tükrözhető is ide, ami nagyban könnyíti a navigációt, telefonálást és a zenehallgatást is. A zenét egy Bose hangrendszer biztosítja, és gondolom ezzel elmondtam mindent, ami a minőséggel kapcsolatban kérdés lehetne.
A Mazda műszerfala inkább konzervatív, mint modern. A hagyományos és a digitális műszerfal keveréke, és el kell, hogy mondjam, hogy nagyon jól sikerült egyesíteni a két változat előnyeit. Ugyanolyan tökéletes, mint a többi részlet. Informatív, de semmiképpen nem ad többet, mint amire szükségünk van, vagy lehet. A kormány kicsit talán nagyobb, mint ami elegendő lenne és a sportosságot lehetett volna egy alsó lecsapott résszel tovább hangsúlyozni. Ez nem kritika, inkább egy észrevétel. A vezetőülés kifejezetten kényelmes, viszont a külső formai elemek hátrányát egyedül innen tapasztalhatjuk. A széles oszlopok, különösképpen a hátsó részen, erősen akadályozzák a kilátást. A belső tér fekete színe miatt a térérzet szintén szűkül. A kilátásból fakadó hátrányt a vezetéstámogató rendszerek kompenzálják. A tolatókamera jó minősége és a holttér figyelő rendszerek segítenek a csökkent látóteret eltűntetni. A beltér érzetre valóban szűkösebb, mint a valóság. Elől kifejezetten kényelmes a tér és a hátsó utasok lába is jól elfér, ha nem nőttek 180cm-nél magasabbra. A csomagtartó alaphelyzetben közepes méretű (330L), ami az erősen lecsapott vonalvezetés következménye, viszont a hátsó üléseket lehajtva 1019l-re bővíthető.
A Mazda3 modern, letisztult vonalai nem jelentenének olyan sokat, ha nem egy különleges és egyedülálló erőforrás hajtaná a kocsit. Ezt a motort úgy hívják, hogy Skyactive X. A 2 literes benzinmotor 180Le-s. Kapcsolódik hozzá egy M hibrid meghajtás is, ami gyakorlatilag a fékezésből származó visszanyert energiát tárolja, illetve adja vissza induláskor, gyorsításkor. A Mazda úgy hirdeti, hogy olyan benzinest alkottak, amely sok szempontból egyesíti a benzines és dízel motorok által nyújtott előnyöket. Az ultramodern motor számos előnnyel bír egy hagyományos benzinmotorhoz képest. Egyrészt sokkal kisebb a károsanyag kibocsájtása és lényegesen alacsonyabb a fogyasztása. Mindenféle tempóban vezetve az autót 6,5 literes fogyasztást mértem. De azt gondolom, hogy könnyedén lehet 6 l alatt közlekedni vele. A tesztautónk manuális váltóval volt felszerelve (ahogy néztem, a Mazda viszonylag drágán 700e Ft felett adja az automata váltót), amit végül egyáltalán nem bántam. A motor karakterisztikája miatt meglehetősen alacsony fordulatszámnál (ahogy ígéri a katalógus), dízeles motorhoz hasonlóan lehet váltani. A váltó teljesen kézre áll és roppant precíz. Élmény volt vele az autózás.
Ahogy a cikk elején említettem a Mazda nem adja ingyen a hármast. A 180Le-s változat belépő ára 8,3 millió forint, a tesztautó pedig közel 9 volt. Nagyon nehéz ennek ellenére azt mondani, hogy egy Golf, Octavia kategóriájú autóért sok ez a pénz. Az biztos, hogy valamivel drágább, mint az előző kettő és az is biztos, hogy a Mazda nem tartozik a presztízs márkák közé. Viszont a forma, az előremutató modern technológia és a használt anyagok minősége, a nagyon bőséges alapfelszereltség mind-mind egyedivé teszik. Ami biztos, hogy a Mazda3 semmiképpen sem egy kommersz autó. És ebből a megközelítésből viszont határozottan megéri az árát, mert röviden összefoglalva, nagyon jó volt vezetni.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Kommentek