Tágasan a városban - Kia Rio 1.4 MPI

Rengetegszer említettem már, hogy a Kia az elmúlt években töretlen fejlődésen ment keresztül. A most kipróbált Kia Rio negyedik generációs modellje is ezt tükrözi.

Nehéz az értékelése egy 2017-ben megjelent modellnek egy olyan pillanatban, amikor évről évre jelennek meg a márkán belül olyan előremutató újdonságok, mint az új Ceed vagy XCeed. Ugyanis a dél-koreaiaknak, és ezen belül a KIA-nak is, a 3 év felfoghatatlan sok időnek számít. Ami 2017-ben csodálatra méltó volt, mára már átlagos. És itt nem másik márkával való összehasonlításban vizsgálom a helyzetet, hanem kizárólag márkán belül. Ezt pedig a legnagyobb tisztelet és őszinte elismerés nevében mondom.
Ez azt jelenti, hogy mindenféle esetleges kritika csak és kizárólag azért jut eszembe a Rioval kapcsolatban, mert látom, hogy miket értek el, milyen magasra helyezték a mércét már ennyi idő alatt is. Gondoljunk csak bele, másik márka esetén 3 év az semmi, még egy tisztességes ráncfelvarrás is több időbe kerül. Kiáék háza táján pedig megannyi fejlesztés történt ennyi idő alatt, szóval érthető, hogy egy éven belül érkezik az alapos ráncfelvarrás a modellen.

Pedig a ráncfelvarrás alapvetően szükségtelen lenne, ha más hasonló kisautóhoz hasonlítjuk a Riot. Nem beszélve arról, hogy a szegmens manapság nem annyira mondható divatosnak, hiszen aki növekedni akar, kizárólag crossovereket fejleszt. Létezik egyébként a Kianál is a Rionak megfelelő, emelt hasmagasságú autó, melyet Stonicnak hívnak. Ezért újabb respect a márkának, hogy nem csak a rövidtávú divatot lovagolja meg és gondol azokra, akik nem feltétlenül szeretnének magas autóba szállni.

Két dolog mindenképpen lenyűgöző, ha beleülünk a Rioba. A tágas utastér és a jó vezethetőség. És legyünk őszinték, nem ez a két legfontosabb dolog? A Kia konzervatív stílusú vonalvezetése a legritkább esetben szól arról, hogy a szívünkhöz kapjunk azzal a felkiáltással, hogy életemben nem láttam még ilyen egyedi autót. Ellenben egy olyan formát láthatunk, amely letisztult és kellemes vonalaival belesimul a környezetébe. Számomra a Rio is ilyen. Van szebb, vagányabb és ezáltal megosztóbb kisautó. De a Riora valahogy jó ránézni, miközben senki nem ütközik meg a formáján. Marcona tekintete pedig valamelyest kiemeli a többi hasonló autó közül, így nagyobb méretűnek tűnik, mint amekkora. A Kiákra jellemező hűtőrács valahogy elnyújtja az autó orrát, amitől szélesebbnek látszik ez a kiskocsi.

Belső terében úgy vélem nem találunk kifejezetten luxus minőségű anyagokat, relatív sok a kemény műanyag. Viszont az összeszerelési minőség annyira jól sikerült, hogy ha nem kezdjük el tapogatni, kopogtatni az ajtót, vagy a műszerfalat, ahogy azt egy „idióta” autós újságíró teszi, akkor erre rá sem jövünk. A legjobb kifejezés talán a jól átgondoltság, ami a belső térkialakítást illeti. Mindenféle tartórekesz, polcocska helyet kapott a bőrözött és jó fogású kormány és váltókar körül. Ami kimaradt, az a könyöktámasz. A telefonunk USB-n keresztül csatlakoztatható a rádióhoz, mely tesztautónk esetében nem egy a már legtöbb esetben megszokott nagy színes tabletet jelentett, hanem csak egy monokróm kijelzőt. Így a telefon kitükrözését ne keressük, mint opció ebben az esetben, hiszen ez csak annyi lehetőséget tartalmaz, hogy az MP3 számainkat meg tudjuk hallgatni. Ami a technikát illeti, nem tudom mi lehetett az oka, de a legújabb iPhone nem működött együtt a Rio bluetooth kihangosítójával.
A közepes vagy magasabb felszereltségű változatokhoz viszont rendelhető 7 inches kijelző középre, aminél természetesen ez a probléma, már nem probléma.

Tesztautónk 1.4-es benzines, 100Le-s motorja egy már kifutó változat, melyet nagy valószínűséggel a környezetvédelmi normák küldtek nyugdíjba. Helyette a jövőben egy 1.0l-es turbó erőforrás fogja szállítani a lovakat a motortérbe. A teljesítmény, hasonlóan, mint a motorválasztékban elfoglalt helye, közepes volt a motornak. Ez a teljesítmény elfogadhatóan vitte az autót, de azért gyorsulási versenyekre semmiképpen nem érdemes ellátogatnunk vele. Ami talán ugyan mindenképpen túlzás lenne, de 100Le-től azért jobb gyorsulásokat is el lehetne képzelni. Cserében viszont a fogyasztása igazán jó volt. Vegyes használat mellett 6,1l-t fogyasztott átlagosan. A 6 sebességes manuális váltó határozottan precíznek mondható, kényelmes volt a kezelése. Jó pár vezetéstámogató rendszert tartalmazott a felszereltség és az árlista alapján még ezen kívül is rendelhető bele néhány hasznosnak mondható kiegészítő. Ilyenek a holttér figyelő, sávtartó és vészfékező asszisztens. Ki lehet emelni továbbá a 7 év garanciát, ami versenyképes ajánlattá teszi a 4,3M Ft-os listaáron kínált kisautót.