Gondoskodó szeretet – Ssangyong Tivoli DLX 1.5 GDI
Elképzelhető, hogy azért, mert sokat foglalkozom vele, de mára teljesen megszoktam a Ssangyong formavilágát. Ezzel nem vagyok egyedül, hiszen egyre népesebb az a tábor, aki ezt a márkát választja. Nem teszi ezt rosszul, hiszen nincsen racionális indok, hogy miért ne tegye. Jó az ára és gazdagon felszerelt. De a Tivoli mára ennél több.
Avatatlan szem számára alig észrevehető ráncfelvarráson esett át az új modellévre a Ssangyong legkisebb járműve. Kicsit más a hűtőrács, módosítottak a hátsó lámpákon is, továbbá rendelhető kétszínű fényezéssel is az autó, fekete vagy fehér tetővel. Ez utóbbi egy 199 ezer forintos extra kiegészítő, de meglátásom szerint elképesztően sokat dob a Tivoli megjelenésén. A tesztautónk a prospektusokban is szereplő DANDY kék metál színt kapta, melyen hihetetlenül jól mutatott a fehér, lebegő hatású tető. Bár a hátsó ajtón végigfutó ívvel és a vaskos C oszloppal továbbra sem barátkoztam meg, de a kék-fehér színkombináció határozottan mutatóssá teszi az egész kocsit.
Az új modellév elsősorban a belső tartalomban hozott változásokat. Amikor Tivoli szót visszafelé olvasva a szeretet megjelenik, akkor szinte elvárható, hogy ebből az érzésből mindenki kapjon. Legalábbis erre gondolhattak a Ssangyong-nál, amikor a létező összes biztonsági extrát belepakolták már az alapkivitelű járműbe is. Amikor elkezdem sorolni a hárombetűs rövidítéseket, akkor érdemes szem előtt tartani, hogy belépő modell 4,9 millió forintos árral kínálja mindezt. Ilyen hárombetűs az aktív borulás gátló, visszagurulás gátló, vészfék asszisztens, lejtmenet vezérlő vagy éppen a sávtartó és a táblafelismerő rendszer. Mondanom sem kell, hogy a fenti kiegészítők a jól ismert ABS, ESP, illetve EBD mellett találhatóak meg az autóban. Tömérdek légzsák és számos aktív biztonságot nyújtó kiegészítő is mind-mind az alapfelszereltség részét képezi. Olyan sokrétű és széles a kínálat, hogy értelmetlen lenne az egészet felsorolni. Elég legyen csak annyi, hogy más márkáknál vagy el sem érhetőek ezen kiegészítők, vagy pedig mélyen a zsebbe kell nyúlni, hogy az alapfelszereltséget ezzel kiegészítsük.
Ahogy az előző modellévben megszokhattuk egy teljesen digitális 10,25” -es HD felbontású műszeregységet láthatunk a kormányunk mögött, továbbá egy 9” kijelzőt, amely a középkonzolon található. Utóbbi természetesen alkalmas arra, hogy a mobiltelefonunkat USB kábelen keresztül kitükrözzük, így az online térképek könnyedén használhatóak rajta.
A most próbált Tivoliban az új, a Korando-ban már bemutatott 1.5 literes turbós benzines erőforrás volt, amelyhez egy hatfokozatú manuális váltó csatlakozott. Ez a motor brutális erőt ad a Tivolinak. 163 lóerő és 280Nm nyomaték úgy repíti a kis cross-overt, hogy komolyan mondom meglepődtem, amikor először nyomtam egy nagyobbat a gázpedálra. A kifejezetten élvezetes gyorsulást és haladást beárnyékolja a továbbra is túlságosan nagy fogyasztás. 100 kilométer alatt 10 alatti átlagot nagyon nehéz elérni.
A Tivoli közvetlen versenytársának hazánkban a Suzuki Vitarát tekinthetjük. A Vitarához képest a Tivoli tágasabb belső teret, nagyobb lóerőt kínál. Árban nincs sok különbség a két autó között, de tény, hogy a Suzuki sokkal komolyabb múlttal, presztízzsel és ismertséggel rendelkezik, továbbá motorkínálata – a mild-hybrid miatt – lényegesen jobban alkalmazkodik az EU irányelvekhez. A Ssangyong viszont a komoly felszereltsége miatt, a tágasabb belső térből következő variálhatósága és az 5+5 év garanciája miatt komoly kihívója lehet a Vitarának, vagy bármelyik versenytársának a kompakt SUV szegmensben.
Most, hogy a Covid és sok egyéb gazdasági tényezők miatt jelentős változások várhatóak az autógyárak és autókereskedelem területén, kíváncsian várom, hogy miként szerez piacot magának egy újabb dél-koreai gyártó.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Kommentek