Ne maradj le a legjobb írásainkról!

Kövess minket Facebookon.

feo

Iratkozz fel hírlevelünkre és mi elküldjük neked a legizgalmasabb cikkeinket.

bezárom

www.feo.hu
  • FEO.HU

  • Kis színes
  • Mobilitás
  • Otthon vidéken
  • Kultúrkitérő
  • Gazdálkodj okosan
  • Csak egy lépés
  • Gasztronómia

A motivációra és a testi-lelki állóképességre meg lehet érni

Interjúk

Gasztrohegy upgrade – Badacsony magasabb sebességbe kapcsol

Kultúrkitérő

Tisztelgés a BUENAVISTA SOCIAL CLUB elött

Kultúrkitérő

A SsangYong gyártója, a KGM értékesítési rekordot ért el 2024 áprilisában

Mobilitás

Mindentudó vitaminok és a stroke

Kis színes

Ilyen hatással van rád a napfény: energikussá, de nyugtalanná is tehet

Kis színes

Életet ment vagy hamis biztonságérzetet ad?

Otthon vidéken

Már tudjuk, hogy Önnek melyik a kedvenc fánkja!

Gasztronómia

Költséghatékony, változatos és az életmódváltásba is beilleszthető fogás: így készítsük el a tökéletes szendvicset

Aktuális
  1. Gasztronómia
  2. Már tudjuk, hogy Önnek melyik a kedvenc fánkja!

Már tudjuk, hogy Önnek melyik a kedvenc fánkja!

  • február 23, 2023
  • Komment

A farsangi időszak nem múlhat el fánk nélkül, és mi magyarok a tradicionális, otthon sütött, sárgabarackkal megtöltött szalagos fánkot szeretjük a leginkább. – legalább is ez derült ki a Reál legújabb kutatásából, amelyben közel 1400 felnőttet kérdeztek meg arról, hogy milyen fánkot kedvelnek leginkább.

A klasszikus farsangi szalagos fánkot a válaszadók 66%-a szereti a legjobban, az ezüstérmet – jócskán lemaradva - az amerikai donut szerezte meg a ranglistán 13%-nyi szavazattal, míg a ropogós csörögefánk a harmadik helyre szorult. A kutatásban felmerült még az egérkefánk, a képviselőfánk, az Ekler fánk, a túrófánk neve is, de ezeket csupán egy-két ember nevezte meg abszolút kedvencként. Természetesen az amerikai donut csakis cukormázzal élvezhető, viszont a csokis verzió kétszer olyan népszerű, mint a vaníliás. A szalagos fánk rajongóknak csak a tizede nyilatkozott úgy, hogy ő bizony inkább simán eszi a fánkot, az elsöprő többség valamilyen finom lekvárral szereti megtölteni a farsangi édességet. Az ízek tekintetében abszolút hagyománykövetők vagyunk, a lekvárok közül az emberek 80%-a a sárgabarackot választja, mely így megelőzi az eperlekvárt. Egyvalamiben viszont szinte mindenki egyetértett, az otthon készült fánknak nincs párja! A megkérdezettek kétharmada a házi fánkot szereti jobban, míg egyharmad – természetesen az amerikai fánkrajongók – a boltban kapható verziót részesítik előnyben.

A farsangi fánk – bármennyire is hagyományos magyar édességnek tűnik – német gyökerekkel rendelkezik. A bécsiek esküsznek rá, hogy városukban született ez a farsangi édesség, amikor Frau Krapfen pékné egy türelmetlen kuncsaft fejéhez akarta vágni a kenyértésztát, és az véletlenül a tűzhelyen lévő, zsírral teli lábosba pottyant. Valójában már a régi görögök, majd a rómaiak is készítettek zsiradékban kisütött kelt tésztát, amely azóta is megtalálható számos nemzet konyhájában, gondoljunk csak a spanyol fahéjas-cukros-csokiszószos fánkgolyókra vagy éppen az osztrák indiánerre. Ez utóbbi történelme egyébként tényleg rendelkezik némi magyar szállal. Történt ugyanis, hogy egy magyar arisztokrata, Pálffy Nándor gróf 1813-ban megvette a híres Theater an der Wient, ahol a közönség színházbajárási kedvét növelve a szünetekben olyan attrakciókkal szórakoztatták a nézőket (mérsékelt sikerrel), mint egy valódi indián törzsfőnök műlövő és fúvócső-céllövő művészete. A nézőszám növekedés híján azonban a gróf végül a szakácsához fordult. Ő állt elő a csokoládéval áthúzott, tejszínhabbal megtöltött fánkgolyók ötletével, amit ingyen osztogattak az indián-show mellé. A különleges promóció után egész Bécs csak a híres csokoládéval bevont fánkról beszélt, melyet a köznyelvben indiáner fánknak neveztek el.

A Reál kutatásában is szereplő szalagos fánk egyik első hivatalos receptje német nyelven egy bécsi ünnepi szabályzatban szerepelt először 1486-ban, később Mária Terézia 1772-es, nyolc pontba szedett báli rendelkezése is megemlíti farsangi fánkként. A szalagos elnevezés egyébként a XIX. századból ered, és a profi fánksütők szerint a fánk megfelelő, könnyed állagát jelzi a két sütött, barna fél közötti világos csík, azaz „szalag” megléte. Az 1840-ben megjelent, Czifray István szakácsmester magyar nemzeti szakácskönyve viszont a fenti mellett számtalan fánk receptjét közli: a klasszikus szalagos fánk mellett találunk itt tejfeles farsangi fánk receptet, dörzsölt farsangi fánkot, toló fánkot, csorogtatott fánkot mandula tésztából és csöves fánkot is. A fánk egyébként nem csak az előkelők, de a nép körében is gyorsan elterjedt, erről tanúskodnak a szalagos fánk tájnyelvi elnevezései: hívják pánkónak, siskának vagy éppen lapótyának, tarkedlinek, kráflinak (főként a svábok), pampuskának vagy herőcének a palócok. Mivel a Reál kutatásából kiderül, hogy a megkérdezettek 76%-a ma is süt otthon farsangi szalagos fánkot, így remélhetjük, hogy ez a finomság még sokáig velünk marad.

  • fánk farsang

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Kommentek

feo.hu

    FEO.HU
    • kapcsolat
    • jogi nyilatkozat
    • impresszum
    • adatvedelem
    © feo.hu Copyright 2025 | WebSite NetSolution Media Zrt.
    • STYLE.HU

      Élni tudni kell

    • Kis színes
    • Mobilitás
    • Otthon vidéken
    • Kultúrkitérő
    • Gazdálkodj okosan
    • Csak egy lépés
    • Gasztronómia